HATÁROK - Fúziós állítás

A határ nem ott kezdődik, amikor végre kimondjuk, hogy „nem”. Sokkal korábban.

Abban a pillanatban, amikor megérezzük, hogy valami már sok. Amikor belül megjelenik egy feszültség, egy visszahúzódás, egy halk tiltakozás – mi pedig mégis tovább megyünk. Mert nem akarunk csalódást okozni. Mert félünk a konfliktustól. Mert fontosabbnak tűnik a kapcsolat, mint az, amit közben magunkban érzünk.

És néha nem is vesszük észre, hol történt az átlépés. Csak azt, hogy elfáradtunk. Dühösek lettünk. Távolodni kezdtünk. Vagy egyszer csak azt érezzük, hogy túl sokat adunk, túl sokat viszünk, túl sok mindenhez alkalmazkodunk – miközben egyre nehezebb megmondani, mi az, amit valójában mi szeretnénk.

A határaink mélyen összefüggenek azzal, ahogyan kapcsolódni tanultunk.

Lehet, hogy valamikor azt tapasztaltuk meg, hogy a szeretetért alkalmazkodni kell. Hogy a békéhez jobb hallgatni. Hogy mások érzéseiért nekünk kell felelősséget vállalnunk. Vagy éppen azt, hogy csak akkor vagyunk biztonságban, ha senkit nem engedünk igazán közel.

Így a határ néha túl puha lesz. Máskor túl kemény. Van, amikor összemosódunk a másikkal és már nehéz érezni, mi az enyém és mi az övé. Máskor falakat építünk, hogy többé senki ne kerülhessen olyan közel, ahonnan meg tudna sebezni.

Pedig az egészséges határ nem fal. Nem eltávolít, hanem lehetővé teszi a valódi kapcsolódást.

Azt, hogy közel lehessek hozzád úgy, hogy közben nem veszítem el magamat. Hogy meghallhatom a szükségleteidet anélkül, hogy automatikusan magamra venném őket. Hogy mondhatok nemet úgy, hogy közben nem kell megszüntetnem a kapcsolatot. És hogy mondhatok igent úgy, hogy az valóban belőlem érkezik.

A Határok témájú Fúziós állításon ennek a belső térnek adunk helyet. Annak a finom vonalnak, ahol én véget érek és a másik elkezdődik.

Lehet, hogy közel kerülünk ahhoz, miért olyan nehéz bizonyos helyzetekben kiállni magunkért. Lehet, hogy megmutatkozik a félelem attól, mi történik, ha nemet mondunk. A bűntudat, amikor magunkat választjuk. A düh, ami akkor gyűlik fel, amikor túl sokáig nem figyelünk arra, ami bennünk történik.

És talán valami más is. Annak az élménye, hogy a saját határaink nem a szeretet ellen vannak. Éppen ellenkezőleg. Segíthetnek abban, hogy ne önfeladásból kapcsolódjunk. Ne félelemből mondjunk igent. Ne dühből mondjunk nemet.

Hanem egyre tisztábban érezzük: ez én vagyok - ez az, ami nekem jó - eddig tudok veled jönni és innen már neked kell továbbvinned azt, ami a tiéd.

Talán a határhúzás legmélyebb kérdése nem is az, hogy hogyan tartsunk távol másokat, hanem az, hogy hogyan maradjunk közel saját magunkhoz akkor is, amikor valaki más fontos nekünk.

Ha azt érzed, hogy gyakran nehéz eldöntened, meddig tart a felelősséged, hol kellene megszólalnod vagy hogyan lehetne egyszerre kapcsolódni és önmagadnál maradni, szeretettel várunk erre az alkalomra.

Praktikus tudnivalók:

Helyszín: Amitabha Kecskemét - 6000 Kecskemét, Reile Géza utca 2. 9/27. (csengőn: Amitabha Kecskemét)

Időpont: 2026.11.20. 17:00 - 20:00

Érkezés: Kérünk, érkezz meg 15 perccel kezdés előtt, hogy legyen időd elhelyezkedni és áthangolódni.

Ruházat: Érdemes laza, kényelmes öltözetben jönni.

Hozzájárulás: 10.000 Ft

Sikeres regisztrációról egy visszaigazoló emailt küldünk. Ha regisztráltál és nem kaptál visszaigazoló emailt, kérünk jelezd felénk itt: [email protected]

Csoportvezető:
Csuri Veronika - ICON Integrál család- és rendszerállító, integratív érintésterápiás konzulens, ECO konzulens, holisztikus coach, karmaasztrológus

Jelentkezési határidő: 2026.11.18.

Kérdés esetén keress Minket bizalommal: [email protected]